Legyen in medias res a kezdet. Szóval, valahogy azt történik, hogyha az ember lányának gyereke lesz, hisztérikusan nekikezd a sütésnek. Fórumokat bújva próbálja elsajátítani a muffinsütés csínját-bínját, amely papírosba sült remekeket aztán a ded nem feltétlenül eszik majd meg. Nem baj, a férfi jön, és befalja, néha papírral együtt. Aztán amikor a gyerek ovis lesz, egymást érik a bulik. És a muffin már rég nem elég. Pókemberes tortát azért sem, de minden mást muszáj lesz megsütni. Közben persze már rég nem lehet a szoptatásra fogni a plusz kilókat, tehát jön a diétás oldalak bújása, az aszpartam vagy nem aszpartam kérdésköre, és azért néha jó lenne egy süti. Nem?
Így tehát arra vállakozunk itt, ezen az oldalon, hogy mindenből kettőt sütünk. Nem feltétlenül egyszerre, de lesz egy echt változat, meg lesz egy olyan, hogy a bennünk lakó sovány nő is megkóstolhassa. Konyhanyelvünkön ezt mi skinny-nek hívjuk csak egymás között. Az én személyes célom, hogy mondjuk négy-öt hónap múlva bátran nekifoghassak egy klasszikus dobosnak.
Egyelőre nem lesznek professzionális fotók, de majd belejövünk abba is.
Jöjjön egy október végi klasszikus, főleg úgy, hogy én a sütőtök nagy rajongója vagyok. (Utódaim mértanilag pontos fele is az volt valaha, erre mostanában nem akar emlékezni ugyan...) Sütőtök pite. Csak semmi faxni.
Hozzávalók a pite tésztájához:
2,5 dl liszt (egy jó bögrényi)
5 dkg vaj (jó minőségű, NEM margarin)
csipet só
3 evőkanál nagyon hideg víz
A töltelékhez:
Egy kisebb sütőtök (kb. 1 kg-os)
2 tojás
2 dl zsíros tej (NEM 1,5%-os)
1,5 dl barnacukor (az előbb említett bögre, nem tele)
kis só
2 evőkanál olvasztott vaj (NEM margarin)
őrölt szerecsendió
őrölt szegfűszeg
őrölt fahéj
(a fűszerek ízlés szerint, én szeretem, ha jó karakteres a pite íze.)
Először a tésztát gyúrom össze, formázok belőle egy kisebb gombócot. Figyelem, akkor sem szabad hozzá több lisztet tenni, ha úgy érezzük, hogy sosem fog összeállni! Össze fog, mert szépen becsomagoljuk folpack-ba (elegáns nevén fóliába), és betesszük a hűtőbe legalább egy órára. Mindeközben van idő egy kávéra, pár telefonra, vagy elrohanni a gyerekért az oviba.
A töltelékhez meghámozzuk és felvagdossuk a tököt. Magjait kidobjuk. Én vizet engedek rá és megfőzöm. Jellemzően ez, mármint a főzés, rövidebb ideig tart, mint a magozás, pucolás. Ekkor előveszem a szép nagy turmixgépemet, belelapátolom a tököt, ráöntöm a tejet, a két tojást, a cukrot, az olvasztott vajat (van, aki a forró főtt tökre csak rádob két kocka vajat), majd jöhetnek a fűszerek. Jól összeturmixolom, ettől egészen krémes lesz a pite. Ha másmilyenre szeretném, akkor a tököt villával összetöröm, a cukrot és a tojásokat kivekerem, majd rá a tökre, keverem, aztán a tej, a fűszer, az olvasztott vaj.
Kiveszem a hűtőből a tésztát, kivajazok egy piteformát (szerintem a csatos tortaforma is megteszi), belenyomkodom a tésztát, egészen fel a forma széléig. (Csatos tortaformában mondjuk a feléig.) Én légkeveréssel sütöm, bemelegítem a sütőt 220 fokra, beteszem a tésztát, sütöm tíz percig. Kiveszem és ráöntöm a tölteléket. Nem megijedni, állati folyékony a turmixgépes változat, a villával törős is. Meg fog szilárduli ez is. Szóval, ráöntöm, vissza a sütőbe, amin lejjebb vettem közben a hőfokot 170-re. 40 percig sütöm. Meg lehet szurkálni, nyilván, nem tilos.
Ortodoxok tisztességes, valódi tejszínből vert habbal tálalják.